Magyarország egyik legnagyobb problémája az indulatok elharapózása a politikában. A bal konstans lehazaárulózása és lezsidózása folyamatos probléma. Én alapvetően baloldali érzelműnek tartom magam és ettől még szerintem annyira magyar vagyok, mint akárki. Nem kellene azt gondolni, hogy a magyar bal oldal napkeltétől napnyugtáig otthon dörzsöli a tenyerét és röhög, hogy megint kinek fogja eladni az országot végre, főleg, hogy szinte a teljes privatizációt az MDF hajtotta végre, akik erősen nem balosak voltak. Úgy érzem, hogy jelenleg a legfontosabb feladata a magyar társadalomnak, hogy elfogadja, hogy a bal és a jobb oldalnak is Magyarország jobbá tétele a célja és ezért a közös célért csak két merőben különböző megközelítéssel küzdünk. Az, hogy a FIDESZ jelenleg nem ezzel a céllal politizál elsősorban (inkább a saját meggazdagodásuk a fontos arrafelé), az megint más kérdés. Ebbe az MSZP is belebukott, a FIDESZ is bele fog, de az míg az MSZP jelenleg a sűrű bocsánatkérések és a megújulás folyamatának elején tart, addig a FIDESZ még sajnos kormányoz. Talán azt is érdemes megjegyezni, hogy az EU-val szembeni ellenségeskedés felesleges. Az európai nemzetállamok önként nem állnak meg a lábukon, a közös vámhatár közös védelmet jelent a harmadik világbeli országokkal szemben és a vámok eltörlése a verseny élénkítése miatt az embereket juttatja előnyhöz a vállalatokkal szemben. Az EU biztosítja az európai békét is és lehet vele nem egyet érteni sok mindenben, el kell fogadni azt, hogy mind oktatásban, mind gazdaságilag igen is segítség. Azt is be kell látni, hogy a balti államok, a lengyelek a csehek és a szlovákok is ugyan azokkal a szabályokkal játszanak és a rendszerváltás óta ezek az államok mindannyian sokkal magasabb szintre fejlődtek mint nemzeti össztermék, mind munkanélküliség (közmunkaprogram és a külföldön dolgozók beszámítása nélkül) mind átlagfizetés/ fizetések középértéke szempontjából sokkal magasabbra fejlődtek (vagy legalább sokkal többet), mint mi. UGYAN AZOKKAL A FELTÉTELEKKEL, úgy, hogy a csehek voltak egyedül gazdaságilag fejlettebbek (és ők sem sokkal) 1990-ben. 

  Ez talán abból is eredeztethető, hogy sokkal elkötelezettebbek a nyugati integráció és a demokratikus értékek felé, mivel nekik a szocializmusban sokkal kegyetlenebb rendszerekkel kellett szembenézniük, ezért a volt szocialista politikusok sem voltak olyan elfogadottak a rendszerváltás után, mint náluk. Ezek a politikusok talán kisebb számban kerültek be a politikai életben így ezek kisebb arányban vitték át az új rendszerbe a korrupcióra való hajlamot, mint nálunk. Jobban támogatják a liberális demokráciát is, mert az ő emlékképükben a diktatórikus rendszer sokkal elítélendőbb, hisz az nálunk az 1960-as évek után gyakorlatilag enyhe volt, nem nagyon volt bajuk az állampolgároknak, meg volt a megélhetésük amennyiben nem emelték fel a hangjuk a rendszer ellen. Persze ez a rendszer fenntarthatatlan volt, de ezt akkoriban kevesen tudták és a mai napig keveseket érdekel. 

  A demokrácia (liberális demokrácia) számomra azért fontos, mert hiszek abban, hogy az embereknek szabad dönteniük a saját sorsukról, kimondani amit, gondolnak, azt cselekedni, amit akarnak amíg ez más embert semmilyen módon nem zavar a saját szabadságában. Az embereket megilleti az a jog is, hogy ne különböztessék meg őket bőrszín, etnikai hovatartozás vagy vallás alapján. Ennek ellenére igen is vallom, hogy a bűnösöknek bűnhődniük kell és sokkal hosszabb ideig mint jelenleg azt Magyarországon teszik. Az igazságszolgáltatásnak sokkal olajozottabbnak kell lennie, az ítéleteknek gyorsabban kell megszületni, a rendőrségnek jobban képzettnek, fizetettnek kell lennie, de az embereket a jelenleginél sokkal jobban kell tisztelnie. És itt szeretném leszögezni: törvényes keretek között elítélni egy roma származású embert NEM rasszizmus. Törvényes keretek közt elítélni egy zsidót NEM RASSZIZMUS. Semmi sem rasszizmus, amíg az ítélet törvényes keretek között egy független bírói testület által születik meg.

  A másik probléma, hogy el kell fogadnunk, hogy külföldi tőke nélkül sehol nem lehetne az ország, mivel a magyarok kezében egyszerűen nincs ennyi pénz, hogy az összes külföldi nagyvállalatot helyettesítsék. A másik dolog az, hogy igen is meg lehet adóztatni a külföldi cégeket (akár szektorális különadókkal is, máshol is így csinálják) amíg azok a különadók nem diszkriminálnak egyáltalán (nem hogy még nem olyan feltűnően mint a FIDESZ csinálja). Emellett az EU több lépést is kezdeményezett az elmúlt években a nagy nemzetközi vállalatok adóelkerülésének megelőzésére szolgálnak. Ilyen például az Euro Plusz megállapodás, ami a tagállamok gazdaságpolitikáját hivatott összehangolni még szorosabban (versenyképességben, a munkaügyi helyzet javításában [pl. közösen próbálják csökkenteni a munkaerőre kirótt adókat, hogy így a kkv-k ki tudják fizetni a munkásaikat, ami Magyarországon igen komoly probléma, hiszen annyi adót kell egy munkás után fizetni, hogy az a legtöbbeknek megoldhatatlan, így inkább feketén dolgoztatnak], a közpénz-költés fenntarthatóságában [nincs 55 éves kor előtt nyugdíj, ösztönözni a nyugdíjasok munkavállalását], pénzügyi stabilitásban és az adóelkerülés megelőzésében, az adópolitikáik összehangolásában is). Ebbe persze mi (és, becsületünkre legyen mondva, a csehek, svédek, britek és a horvátok sem) nem léptünk be, mert az munkahelyek elvesztésével járt volna (hát igen, valószínűleg nem lettek volna túl megértőek a többnyire haszontalan közmunka programmal szemben). A másik ilyen nemzetközi cégekre nézve negatív intézkedés a CCCTB nevű bizottsági ötlet, aminek, ha jól értem, a lényege az lett volna, hogy cég A német, cég B pedig A leányvállalata pl. Szlovákiában akkor a Szlovákoknak el kell küldeniük B adóbevallását a németeknek, akik utána kiszámolják, hogy a a tőke, munkaügyi kiadások és eladások hány százalékban oszlanak meg a Német és a Szlovák cég közt, majd ennek arányában kapja meg a két nemzet a neki járó adókat. Ez megakadályozná például, hogy a nemzetközi vállalatok áthelyezzék az adóalap egy részét egy alacsonyan adózó EU tagállamba ahelyett, hogy ott adóznának belőle, ahol kitermelték az adóalapot (egyesek szerint a magyar TESCO pl. így veszteséges mindig). A rendszer azt is biztosítaná, hogy ha a három faktorból (tőke, munkaügyi kiadások, eladások) valamelyik nő az egyik tagállamban, akkor az az után járó adóösszeget az a tagállam kapja meg, ahol ezek a költségek valóban növekedtek. A probléma az, hogy ez az ötlet utoljára 2013-ban merült fel (előtte 2007-2008), de az osztrákok és a luxemburgiak amiatt, hogy ez arra is lehetőséget adott volna a tagállamoknak, hogy nyomon kövessék és megadóztassák állampolgáraik külföldi pénzüket, nem akartak beszállni, míg a britek és az írek csak szimplán nem kértek belőle (http://www.euractiv.com/specialreport-european-corporate/furore-tax-evasion-opens-door-ne-news-531777). 

  Az adóelkerülés az ÁFA-mutyi hatékonyabb elhárításával (azzal együtt, hogy a szociális segélyek tavaly november óta nem járnak alanyi jogon a más EU tagállamokból bevándorlóknak) a mérsékelt euroszkeptikusok java részének megoldást jelentene, arról nem is beszélve, hogy a nem EU-s országokból való bevándorlást a tagállamokat maguk szabályozzák, tehát erre kifogás nem is lehetne. A harmadik fő probléma az az EU demokratikus deficitje. A bizottság (akiknek monopóliuma van a törvények megalkotásával kapcsolatban) nem közvetlenül választott szerv (habár közvetetten a demokratikusan megválasztott kormányok delegálják a tagokat, akiket a megválasztott EU parlament fogad el, míg a bizottság fejét a parlament jelöli és a demokratikusan választott kormány/államfők fogadják el), így elméletileg nem lehetne joga törvényeket alkotni, hiszen technikailag nem elszámoltathatók. Ezért fontos, hogy mielőbb megoldjuk mind a bizottság fejének, mind annak tagjainak közvetlen választását. Erre szerintem az a megoldás, hogy a pártok az EU parlamenti választások előtt megállapodnak, hogy ők melyik EU parlamenti csoport színeiben indulnak és megállapodnak, hogy kit jelölnek a bizottság vezetőjének. Emellett minden ország előre megkapja, hogy melyik bizottsági helyet kell majd nekik betölteniük és a választásokon induló pártok erre posztra mindannyian előre jelölnek valakit. Azok a pártot akik függetlenek kívánnának maradni az EPben azok vagy megegyeznek egymás közt egy jelöltről, vagy mindannyian külön indítanak egyet. Ez azt is jelentené, hogy az EP csoportok talán stabilabb és összefonódottabb szerveződések lennének, másrészt azt, hogy az EP és a Tanács általi elfogadás már csak formalitás lenne, hisz egy közvetlenül megválasztott jelöltet nem lehetne visszautasítani, ha csak nem kirívóan alkalmatlan lenne a posztjára (ezért lehetne talán követeléseket megfogalmazni a bizottság vezetőjével/tagjaival szemben EU szinten, hogy valami vicceskedni kívánó párt ne egy festőt küldjön el tagnak). Nem hiszem, hogy ez még senkinek nem jutott eszébe, inkább azt gondolom, hogy az EU kormányok nem szívesen állnának el a saját tagkinevezési joguktól.

  Meggyőződésem az is, hogy az EU-s pénzeket az EU-nak kellene közvetlenül szétosztani. Minden tagországban lehetne egy kihelyezett EU-s támogatási központ, ahol egy szakképzett gárda maga bírálná el a kérelmeket és a legjobb belátásuk szerint osztanák azt szét, különös tekintettel figyelve arra, hogy a kormányok betartják-e a versenykorlátozás-ellenes szabályokat. Így elkerülhetőek lennének azok a helyzetek, amikor utólag kell pénzt visszafizetni a fentebb említett szabályok be nem tartása miatt. Emellett azt is biztosítani, hogy az EU-s pénzek tényleg a versenyképes kkv-khoz jutnak el, akikben van potenciál és nem Mészáros Lőrincnek vagy valamely más Orbán-fiókának. Úgy gondolom, hogy a tagállamok, ha már vállalták, hogy befizetnek valamennyit a közösbe (emiatt nem is nagyon panaszkodnak, kivéve a briteket), akkor azt is tudják vállalni, hogy az a szervezet ossza mindezt szét, akiknek odaadták, ne egy másik kormány. 

  Összefoglalva, igen, vannak bajok az EU-val, az nem tökéletes, de semmi sem az. A nemzetállamok összetartása külpolitikailag és gazdaságilag is nagyobb súlyt ad nekik, mint egyenként lenne (itt megemlítve, hogy az EU-s szerződésekben benne van, hogy a nemzetállamok saját kultúráját mindenképpen támogatják, az Unió alapja a multikulturalizmus, azok, akik a nemzeti öntudat elvesztésére hivatkoznak el vannak szerintem tévedve). Igen, fontos, hogy megoldjuk Uniós szinten az adóügyek problémáját, a demokratikus deficitet és nagyon fontos lenne egy EU-s minimálbér bevezetése (amit kombinálni lehetne, pl. Magyarországon, a bérek után fizetendő adók és egyéb járulékok százalékos arányának csökkentésével) egy olyan szinten, ami biztosítaná, hogy senki ne éhezzen az EU-n belül. Ennek reális szintje szerintem 500 EURÓ lenne, efelé bármikor lehetne menni bármely tagállamnak, ez alá pedig sosem. Ezt a szintet minden tagállamnak ami alatta van három-öt év alatt kellene elérni. Sok probléma van az Európai Unióval, de az egyik célját, az Európai béként megoldotta, gazdaságilag segített, hogy az emberek zsebében több pénz maradjon a versenyképesség növelésével és elősegítette a liberális demokrácia terjedését a kontinensen. Arra hivatkozni is butaság, hogy a külföldi cégek gyarmatai vagyunk, hiszen ezek a cégek (adóelkerülés ide vagy oda) munkát adnak százezreknek. A magyar kormányok legnagyobb hibája az, hogy a kkv-k szinte semmilyen támogatásban nem részesülnek, az oligarchák és a külföldi (és néha belföldi) nagyvállalatok/nagyvállalkozók kapnak szinte minden állami és EU-s pénz. Ezen pénzek szétosztása mind a mi dolgunk, és a kkv-k foglalkoztatják az ország munkásainak jelentős részét. Ezt MI basztuk el, nem az EU, nem Amerika, a mi kormányaink 1990-től 2015-ig (and counting). Remélem egyszer lesz egy kormányunk amelyik a kkv-kra, az egyszerű emberekre is összpontosít, amellett, hogy támogat bizonyos nagyberuházásokat, de csak azokat, amelyeknek szüksége van a támogatásra. 

Ukrajna

  A nyugati ukrajnai beavatkozás egy részről jó egy részről viszont nagyon rossz döntés volt. Az első probléma az, hogy a Nyugat ugyan úgy stratégiai célként kezeli az országot, mint az oroszok. Persze mi szebb szavak mögé bújunk, a demokrácia nevében avatkozunk bele a konfliktusba (ami egy részről biztos célja is a nyugatiaknak, de nem az elsődleges), A fő gond, hogy a valódi cél a Nyugatnak is az ország által biztosított plusz erő megnyerése magának, hiszen egy 45 milliós ország, viszonylag nagy hadsereggel, ami határos Oroszországgal hatalmas stratégiai plusz lenne a NATO-nak (az EU ebből a szempontból nem számít annyira, hiszen a szerződések egy tagállam megtámadása esetén csak segítségnyújtásról beszélnek, nem kölcsönös védelemről, ami a gyakorlatban ugyan az, hacsak az EU nem akarná teljesen elveszteni a nemzetközi megítélését). Az oroszok pedig az ottani orosz népesség önállósághoz való jogát hangoztatják és azt, hogy a kisebbségi jogaik nem voltak tiszteletben tartva, mivel az ENSZ szerint az egyetlen lehetőség egy népcsoport önrendelkezésére az az, ha ezen kisebbségi jogok nincsenek betartva. Talán nem is voltak, bár a minszki egyezmény kiköti Ukrajnának egy új alkotmány bevezetését, amiben ezek biztosítva lennének, amivel viszont az oroszok elvesztenék egyetlen valamire való érvelési pontjukat a beavatkozásuk mellett (amit persze még mindig nem vallottak be, de több külföldi külpolitikai és katonai elemző is megírta, hogy az egyik nehézfegyver-típus, ami konkrétan meg volt benne nevezve csak az oroszoknál áll szolgálatban, tehát azt a felkelők nem szerezhették az Ukránoktól [hooooopsz]). A Foreign Policy nevű lap jelentetett meg egy érdekes cikket, amiben első sorban az Ukránok nyugati felfegyverzése ellen érvelnek, az alapján, hogy az csak elmélyítené a konfliktust. A másik érdekes pontjuk, hogy az Ukránok nyílt nyugati támogatása és az ő nyugatra húzódásuk is alapvető hiba volt, hiszen az oroszoknak Ukrajna, mint ütközőállam és stratégiai cél sokkal fontosabb, mint a nyugatnak. Ezek az események a realista nemzetközi politika elméletek visszatérését jelentik és az igaz, hogy itt nem csak a nagyhatalmak játszanak szerepet, mivel inkább egy katonai szövetség áll szemben Oroszországgal, de egyértelműen mindkét fél célja a saját relatív erejének növelése.

  A legtöbben arra hivatkoznak, hogy ez a hidegháború újjáéledését jelenti, és ez akár így is lehetne, de egyenlőre még mindig egy limitált konfliktus. A Nyugatnak sokáig semmi elkötelezettsége (hivatalosan, nem ideálok szintjén) nem volt, ez változott, hiszen csak az IMF 17 milliárd dollár segédet adott át Ukrajnának, amit szeretnének visszakapni és ez valószínűleg csak akkor lehetséges, ha Ukrajna továbbra is Nyugatra orientálódik. Ennek ellenére ez a konfliktus nem is lehet több, mint elszigetelt konfliktus, mivel az Oroszoknak ezzel együtt is fontosabb Ukrajna, mint a Nyugatnak és tovább is hajlandó elmenni mint a Nyugat. A másik nyomós érv, hogy egy nyílt konfliktus az atomfegyverek bevetéséhez vezetne (és az nem nyomós érv, hogy azt nem használnák, hiszen két nyíltan háborúskodó fél nem bízna a másikban, hogy azokat nem használja) és ez pedig túl nagy ár lenne egy háborúért, mert a győztesnek nem maradna föld, amin uralkodhatna. Úgy gondolom, hogy ez az oka annak is, hogy Oroszország nem próbálna meg egy ilyen konfliktusba belemenni NATO/EU tagállamok (balti, Finnország) ellen. Remélem, hogy előbb-utóbb találnak megoldást a problémára és véleményem szerint Ukrajnának minden el kellene követnie, hogy az új, a kisebbségi jogokat teljesen biztosító alkotmányt minél hamarabb elfogadja, mivel így kihúznák a kisebbségi jogok érvét az oroszok lába alól.

A minap azon gondolkodtam, hogy vajon mit lehetne tenni azért, hogy az ország végre valahára, úgy az 1900-as évek eleje óta fejlődni kezdjen. Rengeteg problémával néz szembe az ország és Európa is és sajnos 2008 óta egyetlen olyan megoldást sem sikerült találni ami bármivel javítana a helyzeten.

Országunk legelső problémája az alacsony minimálbér. A 105 000 forint meglehetősen nevetséges, ha belegondolunk , hogy ez kevesebb, mint 400 Euró. Ebből a pénzből esélytelen megélni és habár elismerem, hogy az időnkénti mozijegy-vásárlás és heti egyszeri szórakozás nem alapfeltétel az élethez, de úgy gondolom, hogy ezt mindenki megérdemli, hisz ha csak munkából és otthon fekvésből áll valakinek az élete, az nem lesz motivált és erre rámehet a családi élet is, hiszen az is teljes unalomba van taszítva ezáltal. Természetesen a kormány a lehető legalacsonyabban tartja ezt, mivel mi akarunk lenni az európai összeszerelő ipar központja, mivel ahhoz, hogy a K+F központjaikat ide helyezzék a cégek, először az összeszerelési műveleteket fogják. Ez igaz, de az összeszerelési munkálatok nagy részére az is igaz, hogy a cégek a lehető legalacsonyabb összeszerelési bérköltséggel szeretnének dolgozni, hisz ezen munkákhoz semmiféle képesítés nem szükséges. Amennyiben a minimálbér magasabb lenne Magyarországon, senki nem jönne ide. Ettől függetlenül ezek a cégek nem feltétlenül hiányoznának, hiszen pont Orbán "mindenmagyarvezére" Viktor bizonyította be, hogy remekül tudunk mi saját üzemeket is alapítani (persze ezt nem feltétlenül Mészáros Lőrincnek kellene, aki gázszerelő végzettséggel bír és kétlem, hogy sok tapasztalata lenne sertésüzem-üzemeltetésben) ahol ugyan "csak" 60-70 munkásnak van hely, ami kevesebb mint a dél-korai gumigyár 250-e, de legalább akkor is lenne, ha értelmes lenne a minimálbér.

Még egy magasabb minimummal is jönnének ide külföldi cégek bőven, ahogy a Tesco is bebizonyította, hogy a jóval magasabb élelmiszer-felügyeleti adó mellett is maradnak. Ezért valószínű, hogy akkor is maradnának ha többet kellene fizetni a munkásaiknak, ellenben megmaradna az élelmiszer-felügyeleti adó a régi szinten. Így persze az emberekhez jutna több pénz (ami a FIDESZ szerint persze elképesztően rossz dolog, hisz még a végén jobban élnének akkor meg aztán ajajj). A több pénzből többet is adóznának (hiszen nő az adóalap->több pénz jön be így is az államnak) és még így is több pénz maradna a kezükben, amiből több árut vennének (meglepő módon még így sem tudnának semmit félretenni) amiből több áfa is folyna be (amit ha csökkentenénk egy értelmes szintre, legalább úgy 18%-ra, hogy ne Szlovákiából rendelje az emberek fele a telefonokat és laptopokat) még jobban nőne a kiskereskedelmi forgalom, a többletfogyasztás pedig akár vissza is pótolná a kiesett bevételt.

A minimálbér szintje lehetne pl. a 15 legmagasabb európai minimálbér mértani közepe. Ez jelenleg a Szlovéniában lévő 789 Euró/hó, nálunk pedig 327 Euró/hó. Azért Szlovénia gazdaságilag nem annyira fejlett állam, hogy ezt ne tudjuk utolérni, persze kivéve hogyha továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy az összeszerelési ipar európai központja legyünk. 

Az adózásra visszatérve, alap elvárás, hogy a politikusoknak minden családtagjukkal együtt nyilvános legyen az adóbevallásuk. Az is, hogy amennyiben egy (volt) parlamenti képviselő vagy kormánytag korrupciós ügyben elítéltetik azonnali vagyonelkobzás és életfogytiglani börtön legyen az ára. Az összes Magyarországon foglalkoztatott ember fizetése nyilvános kell, hogy legyen, így lehet (a többi állampolgár figyelmében bízva) elkerülni az a (sajnos) bevett gyakorlatot, hogy valaki minimálbérre van bejelentve, majd kézhez kap még készpénzben 500 000 forintot ami után semmiféle járulékot nem fizet, megrövidítve az országot. Elég szomorú, hogy ehhez a "besúgós" módszerhez kell folyamodni, de mivel egy állampolgárnak kötelessége jelenteni ha bűncselekményt gyanít kötelessége jelenteni a rendőrség fele, és csak gyanús az, amikor valaki minimálbéren a második vadi új Audiját veszi. Sajnos több ismerősöm is beszámolt már ilyen gyakorlatról, persze mindenki tud róla enélkül is, csak úgy néz ki, legtöbben (főleg a kormány és a NAV) nem érdekeltek ennek orvoslásában. 

Az oktatás amiatt lenne fontos, hogy ne csak sorban ontsuk magunkból a szakmunkásokat és iskolázatlan embereket, akik tökéletesek ugyan az összeszerelő-üzemekbe, de nem sok jelentős külföldi befektetők vonzanak, akik mondjuk idetelepítenének K+F feladatokat végző leányvállalatokat. Az oktatási rendszerünk még a szocialista rendszerben ragadt, és habár a fiatal tanárok megpróbálnak fiatalosan, kevésbé autokrata módon tanítani, ők döntő kisebbségben vannak (egyébként a kísérleti tankönyveket jó ötletnek tartom és kevesebb kapkodással akár elő is segíthetné a magyar fiatalság fejlődését). A politikai alapismeretek oktatásának hiányát hatalmas hibának tartom, hiszen akik döntenek az ország jövőjéről (a választásokon) mindezt legtöbbször bármiféle alapvető tudás nélkül teszik és minden alap nélkül szavaznak, ami nem feltétlenül vezet az ország számára helyes döntéshez. A gyerekeket sokkal többször kellene az anyag szó szerinti felmondása helyett a saját elemzési képességeik fejlesztésére késztetni, akár általános iskolában, gimnázium/szakiskolában vagy egyetemen, mivel az anyag bemagolása nem vezet sehova, hiszen a szó szerint megtanult mondatok 95%-át elfelejti mindenki. A nyelvoktatás szintjét pedig a lehető legmagasabbra kellene felhúzni és a második nyelv tanulásokat az alap angol/német, spanyol, olasz, francia lehetőségek mellé nagyobb iskolákban megjelentetni a holland, dán, svéd, orosz lehetőségeket.

Az egyetemeinket vissza kellene juttatni arra a szintre, amikor még az ELTE, a BME és a SOTE is nemzetközileg elismert intézmények voltak, több angol nyelvű szakot kellene indítani, hogy a diákok angol és magyar nyelven is végezhessék a szakok jelentős részét. A tandíj bevezetését több okból is támogatom. Az első, hogy amíg az állam fizeti az egyetemi oktatottak nagy részének tandíját, addig amíg ezek az emberek elhagyják az országot, az állam semmi pénzt nem nyer vissza tőlük. Amint a diákok maguknak fizetnek (legtöbben DIákhitel 2-vel), akár külföldön, akár Magyarországon találnak munkát az állam visszakapja a pénzét. A tandíjak félévenként 300 000 forint körül indulhatnának, ami ugyan azt eredményezi, hogy egy átlag diák körülbelül 2 millió forint adóssággal kezdi az életet, az egyetemeknek több pénze jutna az oktatás fejlesztésére. Persze így is kellene az oktatásra költeni az államnak, de ezt is nyugodtan meg lehetne finanszírozni az ellopott pénzekből (nem igaz Viktor?), vagy a minisztériumok össze-vissza költöztetéséből. Emellett a mesterszakoknak sokkal inkább az adott területen belüli specializációról kellene szólnia mint az alapismeretek kismértékű kibővítéséről (ahogy például szinte minden másik EU-s államban) ami egyébként értelmet szerezne az MA-knak, amik jelenleg arra jók itthon, hogy kevesebb esélye van az embernek munkát találni. Az egyetemi (és iskolai) tanárok fizetésének is a többszörösére kell emelkednie (és itt nem ilyen FIDESZes kamuemelésekről beszélek) mivel az oktatás a jövő kulcsa és akik ebben részt vesznek, kiemelt fizetést érdemelnek, hogy egyrészt ne hagyják el az országot, másrészt motiváltak legyenek tanítani (és tudom, hogy nekik a gyerekek kell, hogy a motivációt jelentsék, de azért mégis megérdemelnék, hogy kényelmesen, mint a jövő letéteményesei, élhessenek). 

 A közbiztonság, véleményem szerint, épp oly fontos mint az anyagi biztonság. Ha az ember nem érzi saját személyét biztonságban akkor az az életére is rányomja a bélyegét. Így vissza kellene állítani a csendőrséget az ország egész területén, akiknek jogkörük megegyezne a rendőrségével és részt kellene venniük egy alap kiképzésen. Természetesen csak gumibot lenne náluk, lőfegyver nem, de folytonos járőrözéssel ellenőriznék a rájuk kiszabott területet. Ez a folytonos csendőri jelenlét megnyugtatná az átlag embereket, visszafogná a bűnözést és olyan biztonságot nyújtani amit minden törvénytisztelő állampolgár megérdemel. 

A börtönbüntetések hosszát, bármiről is legyen szó, drasztikusan növelni kellene, hiszen elfogathatatlan, hogy gyilkosságért 7 éveket osztanak, nemi erőszakért pedig 2-3at. Ezek nevetséges mennyiségek és még megnyugvással is töltik el a bűnözőket, hisz ismét "csak ennyivel" megússzák. A visszaeső, erőszakos bűncselekményeket elkövető, bűnözőknek automatikus életfogytiglan járna és a szabadulásukról szó sem lehetne minimum 30 évig. Emellett támogatom a Jobbik "önfenntartó börtön" ötletét, mivel az elítéltek nem éppen azon emberek akikre a tisztességes adófizetők pénzét költeni kellene, és habár 100%-ban önfenntartó egyik börtön sem lesz, minél nagyobb terhet emelünk le az államról annál jobb.

Van még rengeteg probléma, kezdve azzal, hogy van-e értelme a közmunkának, mi van az emberi jogokkal, szegregáció vagy sem és mi legyen a bevándorlókkal, de mára ennyi elég. 

Mi szimplán jobban teljesítünk

Kedves Fityesz,

 Mint egy hazájáért aggódó magyar állampolgár, szeretném megosztani kételyeim a fideszizmussal kapcsolatban. Először is, hadd szögezzem le, hogy szerintetek valószínűleg hazaáruló vagyok. Történt ugyanis, hogy úgy döntöttem, tanulmányaimat nem Magyarországon folytatom le, így jelenleg Dániában tanulok. Természetesen vissza fogok térni az országba, de ez titeket nem érdekel.

 Nos, kezdjük ott, hogy Kocsis Máté ötlete mennyire brilliáns. A döntéshozók és újságírók drogtesztje még rendben is lenne, ha nem ti választanátok majd ki, hogy kit tesztelnek. Ez a csoport valószínűleg kimerül majd az ellenzéki politikusokban és a Fidesz ellen hangjukat felemelő újságírókban, ami persze nem fair, de ez sosem volt az erősségetek. A 12-18 éves gyerekek drogtesztje már viszont erős túlzás. Komolyan, nektek van ötletetek mit csinálnak a 12 éves gyerekek? Hadd segítsek. Ehhez az internet nyújtotta csodás képkereső lehetőségeket használtam. Nos lássuk, mit talál a Google a '12 éves gyerek' keresésre. 

 Ezeket találtam. Szerintem egyikük sem tűnik közveszélyes droghasználónak, de ti vagytok a szakértők, ti tudjátok. Ha ezek a vad gyerekek drogoznak, ti majd jól rájöttök és megakadályozzátok ezt. 

 Ha már gyerekek. Elmondhatatlanul örülök, hogy így aggódtok a gyerekekért, ők Magyarország jövője, minden pénzt megérnek. Ugyanakkor, azt érdekesnek tartom, hogy a gyermekek éhezése ugyanakkor nem égető probléma. Becslések szerint 30-40000 gyermek éhezik ma az országban, és habár van 5 milliárd várba költözésre, a Hungaroringnek jár 9,5 milliárd és stadionépítésre ki tudja mennyi. Most komolyan ez a fontos Misi? A te gyerekeid nem éheznek, ahogy Viktoré és Mészáros Lőrincéi sem, de azért vannak mások is az országban. El sem hiszem, hogy vannak, akik lelkiismeret furdalás nélkül képesek végig nézni azt, hogy gyerekek éheznek. De a drogteszt az tényleg hatalmas ötlet, ha éhen hal, ha nem, nem fog drogozni. Persze amelyik gyerek éhezik, annak valószínű tudatmódosító szerekre sincs szüksége, de a fene se tudja, biztosra kell menni! 

 A második zseniális lépés, a közmunka-program támogatása a szociális juttatások helyett. A közmunkás 8 órés minimálbér nettó 50.632 forint. Ebből éljetek meg ti, de komolyan! Ti tényleg elhiszitek, hogy 50.000 forintból bármiféle életet lehet folytatni? Megnéztétek mennyibe kerül a kenyér? Az Auchan a legolcsóbb kenyerét 139 forintért kínálja kilónként, ami megfizethető, de valószínűleg a lehető legegészségtelenebb fehér kenyér, helyenként patkánnyal csomagolva. Persze az álláskeresési járadékkal sem járunk sokkal jobban, ugyanis azt csak 90 napig folyósítják és azt sem éppen bőkezűen. Van fogalmatok róla, hogy hányan találnak állást 3 hónap alatt? Segítek, nem sokan. Tudjátok, sokaknál ez nem úgy megy, hogy felhívják a Viktort, a Varga Misit, Vida Ildikót vagy akármilyen egyéb Fidesz-közeli embert és másnap munkába állnak. Elég nevetségesnek tartom, hogy a magyar ember nem tudja élvezni az életét. Gondolom nem gyakran jártok a pórnép közt, de hadd mondjam el, hogy sokak egy kóláért nem tudnak bemenni egy CBA-ba, mert nincs rá pénzük. Tudom, most azzal jönnétek, hogy aki nem engedheti meg magának az ne vegyen kólát és azt is értem, hogy ti ezt komolyan is gondoljátok. A magyar embernek nincs joga kólát venni, elmenni moziba, nyaralni vagy venni egy új Suzukit a rég lepusztult, bejáratott Lada 1200 helyett. 

 Erről jut eszembe, a családot minden percben kihangsúlyozzátok. Nos, a család valóban egy nagyon szép dolog. Megint másik kérdés, hogy a fiatalok nem nagyon tudják úgy megoldani a párszerzést, mint ti, hogy egyszer csak vesztek két jegyet a Kanári-szigetekre egy meghitt 5 csillagos szállodába. Nem tudok tudja-e a kedves Fityesz, hogy egy idő után az ingyenes programok, mint a séta a Margit-szigeten vagy a közös lég-szájharmónikázás a Duna-parton kicsit unalmas lesz. Az átlag magyar ember is szeretné időnként elvinni egy szép kis étterembe a párját. Ez akkora kérés? Szeretném összefoglalni a Fidesz által felállított családmodellt. Egy férfi és nő, akik egy lepukkant, dohos kocsmában találkoztak, túlestek pár ingyenes randevún, majd gyorsan összeházasodtak és kipumpáltak 2-3 gyereket, hogy aztán idejük se legyen élni, csak hogy megkaphassák a családi adókedvezményt. Három gyermek esetén az átlag magyar keresők 17-34.000 forintot takarítottak meg 2014-ben. Kedves Fityesz, híreim vannak, ebből egy gyereket sem lehet eltartani. Tudjátok egy gyereknek szüksége van a következő dolgokra: lakás (lehetőleg fűtött, árammal és vízzel), ruha, iskolaszerek, étel, zsebpénz és drogteszt(a lista a teljesség igénye nélkül készült). Na most nevezzetek logikátlannak, de ez három gyermek esetében háromszor értendő. A családi pótlék óvodalátogatáshoz kötése egy újabb fantasztikus ötlet. Nem tudom, hogy eszetekbe jutott-e, de az óvodába járáshoz pénz is kell! Persze nektek ezek a minimális összegek nem tűnnek fel. 

 Na de sebaj, ugorjunk megint egyet. Észrevettétek, hogy a gyermekek igényei hogy megnőttek így karácsony környékén? Én 10 éves koromban egy Lego X-szárnyút kaptam édesanyámtól, de Lázár János 10 éves fia már 70-80 milliós házat. Azért WOW! Ezt biztos nem családi pótlékból finanszírozta.

 Paks. Felveszünk rá 10-12 milliárd Eurót. Amikor az egész fejlett világ azon van, hogy visszaszorítsa az atom-energiát, mi építünk két új blokkot, teljesen feleslegesen. Éljen. Ezen felül, mindent le akartok titkosítani ami ehhez kapcsolódik, hogy senki ne tudja meg miben mesterkedtek. Ez persze nem azt jelenti, hogy van titkolni valótok Pakssal kapcsolatban. Oh, várjunk, de ez pontosan azt jelenti, hogy van titkolnivalótok.

 Ezzel kapcsolatban jut eszembe, hogy az összes átláthatósági törvény meghiúsítása ilyen-olyan módon szintén azt sejteti, hogy nem akarjátok, hogy a nyilvánosságra kerülnek a dolgaitok. És még arra hivatkoztok, hogy nem tenne jót a közbizalomnak, ha a pénzügyi adataitok és a közbeszerzésekkel kapcsolatos adatok nyilvánosak lennének. Tényleg? Ezt egyébként ti elhiszitek, vagy csak nem tudtatok jobbat kitalálni? Mert szerintem éppen az erősítené a közbizalmat ha pontosan tudnák az adófizetők, hogy mire megy el a pénzünk. Mondjuk biztos én vagyok a hülye. És persze azt is biztossá tenné, hogy nem gazdagíthatnátok meg magatokat és oligarcháitokat komoly társadalmi visszhang nélkül. De persze nem sűrűn zavartatnátok magatokat emiatt, Flier János, Orbán Viktor felesége földjeinek kezelője kapott egy állattartó telepet EU-s pénzből és Mészáros úr is terjeszkedett az utóbbi években, sertéstelep bővítéssel és pékség nyitással. Nem csoda, hogy június óta csak úgy megjelent 300 millió forint a számláján. Így persze erősen kérdéses, hogy mit is érünk az EU-tagsággal? Addig, amíg a pénz nem azokhoz jut el akik megérdemlik, addig nem sokat. Hisz egy millió Euró egy sertéstelepre ment el egy Viktor-párti oligarchához, míg 160 millió forint ment el egy kémia tanterem felújítására, amit még Lázárnak is el kellett ismernie, hogy gyanús. Vagy nagyon király kémia tanterme van valakinek. Amikor viszont egy kis ember próbál meg EU-s támogatáshoz jutni, elképesztő bürokratikus akadályokba ütközik, például "idő közben a leadási határidő két héttel korábbra módosult", "nem küldte el a lábméretét", "hiányzik az egyik formanyomtatvány amit utólag adtunk hozzá a szükséges dokumentumok listájához". Ismerős?

 Nem mondom, hogy az Európai Unió tökéletes lenne, mert közel sem az. Megértem, hogy a nyugati országok szeretnék leszorítani az EU-n belüli bevándorlást, hogy nem szeretnének segélyeket folyósítani bevándorolt munkásoknak (amire egy bírósági döntés miatt ma már lehetőségük van) és hogy minden tagállamnak hasznára válna ha az állam támogathatná a hazai termékeket és a hazai vállalatokat. Ezeket a reformokat az EU-n belül kell meghozni, nem az a megoldás, hogy kilépünk belőle, hiszen akkor, véleményem szerint, soha nem látott gazdasági zuhanásba kezdenénk. A legtöbb külföldi cég rövid úton elhagyná az országot és tovább állna egy másik EU tagállamba, hisz akkor nem kell vámokat fizetniük újonnan. És megértem sok magyar ellenségességét a külföldi cégekkel szemben. Ugyan akkor, fontos megjegyezni, hogy átlagosan a külföldi tulajdonú cégek többet fizetnek munkásaiknak és gyorsabban emelik béreiket. Ez statisztika. Tény, hogy így sem fizetnek sokat, de azért a több az több. Persze a Fidesz kihozná ebből, hogy hazaáruló vagyok és a több az kevesebb. Igen, a külföldi cégek többnyire kiviszik a profitot az országból, de kifizetik a munkásaikat és kifizetnék az adóikat is, ha nem lenne meggyőzhető a NAV ellenőr, hogy 5 millióért csak az előre neki odakészített dokumentumokat nézze meg, illetve ha nem hosszú évekig tartó adómentességgel csábítanánk őket ide. Megint másik kérdés, hogy Magyarország gazdaságának jelentős része még mindig a gyártásra és egyéb fizikai munkákra épül. Az ilyen irányban szakosodott cégek (legyen most a példa egy WC-papírguriga előállító üzem) nem fog 200.000 forintokat fizetni egy munkásnak, hiszen neki ez nem érné meg, az érték amit előállít nem elég nagy. Ezt orvosolhatná egy jó oktatási rendszer, ami a magyar fiatalokat felruházza a szükséges tudással és egy olyan kormány-program amit a fiatalokat segíti és ösztönzi saját vállalkozások indítására. Nem hangzik olyan nehéznek, igaz? Jelenleg a kormány a vállalkozás-indítást elképesztő bürokratikus útvesztővel támogatja majd annak a fenntartását szintúgy, kiegészítve egy követhetetlen és igazságtalan adórendszerrel. Nevelőapám egyéni vállalkozó, múltkor megnéztem az adóbevallását és még jó, hogy a hajszáladónak nincs helye benne. 

 Az oktatás. Csökkenő egyetemi és gimnáziumi férőhelyek, hogy igazán az egy millió szakmunkás országa lehessünk! Már csodálkoztam 2010-ben is, hogy az állítólagos 400.000 munkanélkülire mért kell egy millió új munkahely, de már látom, hogy azért, hogy a közmunkaprogrammal jól járjon minden Fidesz oligarcha, hogy kényére-kedvére dolgoztathassa őket (teljes munkaidejű alkalmazottak helyett) és hogy a kis falukban könnyen lehessen befolyásolni a választásokat azzal, hogy ha nem rám szavazol, nem lesz közmunka! Szép megoldás fiúk! Az oktatásra visszatérve, a legnagyobb gond szerintem azzal van, hogy még mindig makacsul ragaszkodunk a kommunista időkben jól bevált oktatási módszerekhez. Az egész környezet túl behatárolt, szabályozott és nem enged a gyerekeknek semmiféle mozgásteret. Még egyetemen is hasonló problémákba ütközünk. Volt szerencsém magyar egyetemre is járni és össze sem hasonlítható a különbség a magyar és a dán közt. Nem a professzorok tudásában, hanem előadásmódjában és hozzáállásában van a különbség. Míg Magyarországon többször küldött el oktató azzal, hogy neki most rám márpedig nincsen ideje vagy én oldjak meg magam valamit amit nem tudok, addig Dániában a tanárok segítenek, az az érdekük, hogy minél többen megtanulják az aktuális anyagot, gyakorlatiasabban oktatnak, nem a magolás, hanem a tudás van a fókuszban és az egész atmoszféra sokkal kellemesebb. Persze most mondhatja a Balogh Zoltán, hogy hát nekünk nincs pénzünk olyan szintű oktatást finanszírozni, meg így meg úgy, de itt nem a pénzről van szó, hanem szimplán az oktatás folyamatáról és a hozzáállásról. Egyébként a kísérleti tankönyvek ötlete nem volt rossz, bár nem fél évvel a tanévkezdet előtt kellett volna nekiállni fiúk! Mondjuk nem kell emiatt aggódnotok, szerintem szüntessétek meg az oktatást ahogy van, akkor nem kell rá költeni és mindenki 6 éves kor után mehetne közmunkára, akkor tudnátok őket felügyelni és nem kellene a drogteszt!

 Köszönettel,
  egy aggódó állampolgár/hazaáruló (ki-ki döntse el maga)